A BKV Zrt. egykori vezetői, Antal Attila és Balogh Zsolt indokoltnak ítélték a menedzserszerződések keretében kifizetett nagy összegű juttatásokat a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó per csütörtöki tárgyalási napján.
Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes szerint szinte semmi nem igaz abból, amit Antal Attilának, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) Zrt. egykori vezérigazgatójának nyomozati szakban tett vallomása tartalmaz.
Antal Attila korábban azt vallotta: a volt főpolgármester-helyettes többször arra utasította, hogy olyan szerződést kössön, amelyet ő szükségtelennek ítélt. Folytatódott a Hagyó-per Kecskeméten.
Antal Attila szerint amikor 2007-ben a BKV vezérigazgatójává kinevezték, a 4-es metró beruházásának előkészítése kétségbeejtő helyzetben volt, ezért kényszerűségből kötött külső céggel szerződést a projekt szervezésével és irányításával kapcsolatos feladatok elvégzésére. Erről a BKV volt vezérigazgatója a Hagyó Miklós volt szocialista főpolgármester-helyettes és társai ellen folyó büntetőper csütörtöki napján vallott a Kecskeméti Törvényszéken. Antal arról is beszélt, Hagyó és Mesterházy többször utasította előnytelen szerződések aláírására.
Antal Attila "túlment egy határon" keddi bírósásági vallomásával a Központi Nyomozó Főügyészség szerint. A volt BKV-vezért azt állította, hogy a nyomozók nyomására tett terhelő vallomást többek között Demszky Gábor volt polgármesterre.
Az MSZP felszólítja a rendőrséget és az ügyészséget, hogy tisztázzák Antal Attilának, a Hagyó Miklós és társai ellen indított büntetőper harmadrendű vádlottjának az ügy tárgyalásán megfogalmazott vádjait, amelyek "komolyan rombolják a közbizalmat" - mondta Mesterházy Attila pártelnök szerdai sajtótájékoztatóján.
Csak a nyomozók nyomására tett terhelő vallomást a főváros korábbi vezetőire Antal Attila, aki bocsánatot is kért ezért. A BKV volt vezérigazgatója a Kecskeméti Törvényszéken azt kérte: korábbi vallomásait ne vegyék figyelembe, mert azokat csak azért tette, hogy kiengedjék az előzetes letartóztatásból. Korábban hasonló állításokat fogalmazott meg Mesterházy Ernő, Demszky Gábor egykori tanácsadója is.
Folytatta vallomását kedd délután Budapest egykori főpolgármester-helyettese. Hagyó Miklós sorra tagadta a vádirat rá vonatkozó állításait az ellene és 14 társa ellen a Kecskeméti Törvényszéken folyó büntetőperben. Azt állította, hogy nem hozott létre bűnszervezetet, mindig a törvényes úton járt el. Ha bármilyen szabálytalanságot észlelt, azonnal megtette a szükséges lépéseket - tette hozzá.
A Swietelsky Építő Kft. visszautasította az Index hírportál csütörtöki értesülését, amely szerint kétmilliárd forintos kenőpénzt kértek az építőcégtől egy 4-es metrós tender megnyeréséért.
Kocsis István, a BKV napokban távozó vezérigazgatója különös szerződéshosszabbításokat jegyzett a közlekedési vállalat reklámhelyeit tizenkét éve használó céggel. A háttérben a budapesti reklámpiac összefonódásai és egy igazi „nagykoalíciós” vállalat képe sejlik fel.
A miniszterelnök tusnádfürdői diagnózisa helytálló, de javaslatai, jóslatai meglehetősen kétségesek, konkrét megoldási javaslatokat pedig nem nagyon vázol. Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ elemzőjének írása.
A baloldal szolidaritás-alapú társadalompolitikája megbukott, s vele szemben kiépülőben van a jobboldal hatékony kormányzásra és a felső középosztályra épülő társadalompolitikája. A baloldalnak rá kell döbbennie, a mesterséges kómában tartott társadalomra nem lehet építeni: a társadalmi szolidaritás kizárólagossága megfojtja a kormányzást - mutat rá Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Ezúttal nem azt a vitát szeretném kinyitni, hogy jogállam-e az az állam, amelyet Répássy Róbert képviselni vél, hanem amellett érvelnék, hogy a „Kádár-huszározás” nem csupán a közbeszédet, a közmorált rombolja, nem csupán a társadalmi csoportokat, a családokat játssza ki egymás ellen, hanem az alkotmányos rendszerváltás totális semmibevételén is alapul és olyan érveket használ, amitől süt róla a homo kádárikusz eszméje.
Megszüntette a BKV volt vezérigazgatójával, Antal Attilával szemben elrendelt lakhelyelhagyási tilalmat pénteki végzésében a Fővárosi Bíróság (FB). A határozat jogerős.
A baloldal legnagyobb problémája, hogy amíg a rendszer-ellenzékiségben és az új Alaptörvény legitimitásnak kikezdésében merülnek ki erőforrásai, egyszerűen nem tud önmaga vitalizálásával foglalkozni. Ha a baloldal továbbra is a kormánypártok által alkotott politikai keretekben gondolkodik, azokkal versenyez, akkor biztosra vehető, hogy nem lesz képes „nagyot gondolni”- mutat rá a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Az új Alaptörvényt a Fidesz-KDNP a nemzeti egymásra találás dokumentumának szánta, ez azonban félresiklott, többek között azon, hogy az alkotmányozást egyfajta „kormányzási rutintevékenységként” fogta fel. Az új alkotmánnyal szembeni éles hangok és tüntetések sorozata pedig minden eddiginél jobban rávilágít arra a húsbavágó problémára, hogy nem lehet egy országnak két alkotmánya.
Az új alkotmány preambuluma, a Nemzeti hitvallás patetikus, már-már imádságos hangulatban szól a magyar nemzet tagjait összekötő értékekről. A szövegezők minden bizonnyal elhatározták, hogy – merítve az európai preambulumok széles eszköztárából – összefoglalják mindazt, hogy mit jelent és mitől jó magyarnak lenni, mire lehetünk büszkék történelmünkből. Ugyanakkor a preambulum kinyilvánítja az 1989-es alkotmány érvénytelenségét, ami felettébb furcsa, hiszen éppen ennek alapján folyik maga az alkotmányozás – állapítja meg a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
Azonnali látványos eredményeket hiába várunk, nem fog mindjárt javulni a hazai levegő minősége, ha új alkotmányunk paragrafusait átitatja majd a környezet megóvásának szándéka. Ám hosszabb távon hozzájárulhat ahhoz, hogy egészségesebb környezetben éljünk. Sőt, iránymutató lehet más országok alkotmányai számára is – szögezi le Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A rendszerváltás óta regnáló kormányok szinte mindegyike küszködött kisebb-nagyobb kockázati „felárral”, ám talán még sosem függött az elmúlt húsz évben Magyarország politikai, gazdasági és persze közjogi szempontból ennyire egyetlen politikai erőtől és annak vezetőjétől. Ez a függőség sokakban alakít ki demokratikus veszélyérzetet, belföldön és külföldön egyaránt - állítja Antal Attila, a Méltányosság Politikaelemző Központ kutatója.
A médiatörvény életbe lépését a magyar elnökség első napjára időzítette a kormány, így most a történtektől hangos Európa. Magyarország sem hallgat, kérdés azonban, hogy mit kezd a kifogásolt jogszabállyal az Alkotmánybíróság.
